2015. február 10., kedd

A dombok halvány képe

Író: Kazuo Ishiguro
Fordító: Todero Anna
Cím: A dombok halvány képe
Kiadó: Cartaphilus Könyvkiadó
Kiadás éve: 2014
ISBN: 978 963 266 360 9


















Fülszöveg: Két távoli világ: a II. világháború után lassan újjáéledő, magára találó Japán és a közelmúlt Angliája. Ecuko mindkét világ részese. Előbbiben első gyermekével várandós, ami a boldog jövő ígéretét hordozza, és legalább annyi fenyegetést is. De ezer szál köti a múlthoz, a hagyományos japán élethez, ahol a férfi, az apa, a férj szava az úr. Utóbbiban - harmincegynéhány évvel később - Ecuko egy családi tragédiát követően már tudja, mit tartogatott számára a jövő: az ígéreteket vagy a fenyegetéseket váltotta-e be.
A szűkszavúan, visszafogott stílusban elbeszélt, mégis a történelem és a lélek mélységeit feltáró történet két szálon játszódik: Ecuko angol vidéki házában, ahol látogatóba érkezett lányával beszélget, valamint a háború utáni Nagaszakiban, ahol összebarátkozik a nála idősebb Szacsikóval, segít neki a gyereknevelésben, és férje meg apósa közt őrlődve éli a gyermekvárás mindennapjait. Ishiguro feltár, de nem elemez. Az olvasóra bízza, mit érez és mit fejt meg a fojtott légkörből, a szereplők álmaiból, kisszerű és töredékes párbeszédeiből. Nincs kimondva szinte semmi, csak halványan sejlenek fel az árnyak: az erőskezű apa, akinek tekintélyéből már alig maradt valami, a tiszteletet, sőt szolgai alázatot követelő férj, a gazdag család maradéka és a nevelés felelőssége elől egy semmirekellő amerikai ígéreteibe menekülő barátnő, a sérült kislány - a háború pusztítását túlélt városnegyedek, emberek körvonalai. Halvány látkép, de az olvasóban örökre megmarad.

Vélemény: Gyönyörű kisregény, de nem mindenkinek való. A fülszöveget nagyon jól megírták, Ishiguro tényleg az olvasóra bízza a történet megfejtését. Olvastam néhány másik blogger kritikáját, sokan úgy érezték az egésznek se füle se farka, de én ezzel nem értek egyet. Mindent megírt, amire szükség van ahhoz, hogy rájöjjünk miről is szól a műve, csupán a sorok között kell olvasni.
A regény szerintem arról szól, hogy milyen hatással volt a háború okozta trauma közben egy, a japántól teljesen eltérő kultúrával megismerkedni. Az érzelmekre, megérzésekre hatva meséli el egy olyan nő történetét, aki úgy érzi, rossz helyen és rossz időben született.
Nem ajánlom tehát annak, aki nem akar kemény témáról olvasni, illetve aki kész történetet vár el egy regénytől, csak szórakozásból olvasna és nincs kedve mondanivalóját, üzenetét és végkifejletét egyedül megfejteni.

Saját értelmezésem (spoilert/cselekmény leírást tartalmaz)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése