2016. augusztus 3., szerda

My Lady Jane

Szerző: Cynthia Hand, Brodi Ashton, Jodi Meadows
Kiadó: HarperCollins
Kiadás éve: 2016
ISBN:















Összefoglaló

Mi van, ha egyszerűen nem tetszik nekünk az, ahogy bizonyos történelmi személyek sorsa alakult? Cynthia Hand, Brodi Ashton és Jodi Meadows szerint, egyszerűen át kell írni a történelmet. A regény, ahogy a címéből is kiderül leginkább Lady Jane Greyről szól, de fontos szerepet kap benne férje Guilford Dudley, és VI. Eduárd angol király is.
A regényben varázslat keveredik történelmi tényekkel, és bizonyos lefejezés előtt a szerzők úgy döntöttek, inkább meghagyják adott szereplők fejét a helyükön, és úgy alakítják a történetet, hogy megkaphassák a jól megérdemelt happy endet. Humoros, romantikus félig-meddig történelmi regény, a nyári időszakra leginkább alkalmas olvasmány.


Vélemény

A júniusi OwlCrate csomagban érkezett könyv olvasásának előítélet mentesen kezdtem neki, hiszen eddig ha történelmi regényt olvastam, az inkább a krimi műfajával, nem pedig a romantikával és a fantasyvel keveredett, illetve semmit nem olvastam még ezektől a szerzőktől, habár nevük nem ismeretlen számomra. Talán az elvárások teljes hiánya, talán jelen lelkiállapotom miatt, talán egyszerűen a kivitelezés minősége tette, mindenesetre nagyon tetszett nekem ez a regény.

A könyv három szemszögből, első szám harmadik személyben, illetve múlt időben íródott: Jane, Gifford és Eduárd személye váltakozik fejezetenként, kötött sorrendben: Eduárd, Jane, Gifford, azaz minden szereplőre azonos számú fejezet jutott, ugyanannyit szerepelnek a történetben. Ez persze annak tudható be, hogy a három szerző mindegyike egy-egy karakterért volt felelős. Jelenleg nem lehet tudni biztosan, hogy mely szerző mely karakter fejezeteit írta, de talán a közös honlapjukon játék keretében közzétett photoshopozott képeket nyomnak tekinthetjük.
Ezeken a képeken Jodit láthatjuk Jane-ként, Brodit Giffordként és Cynthiát Eduárdként. Talán a regény megírását is így osztották fel egymás között.

A regényt két részre osztották, a történelmileg viszonylag hű (a bizonyos lefejezés előttig), és a történelmi tényeket megváltoztató második rész, amelyben Jane és Gifford végül megtarthatják a fejüket. Érdekes, hogy a szerzők előszava ellenére az első rész az, amely hosszabb: a regény összesen 512 oldalas, a második rész pedig a 293. oldalon kezdődik, az első rész tizennyolc fejezetes, a második csak tizenkettő.

A könyv megírása Cynthia Hand ötlete volt, aki történelem minorral rendelkezik, és mindig is úgy találta, hogy Lady Jane Grey sorsa túl tragikus. A regényben a szerzők több mű és író előtt tisztelegnek, hatással voltak a történetre: legfőképpen A herceg menyasszonya és Shakespeare (utóbbit több mint ötvenszer idézik), Monty Python, az Aranyhaj és a nagy gubanc, a Trónok harca, az Örökkön örökké (Hamupipőke feldolgozás) és a Star Wars -- Én egyiket sem ismerem annyira, hogy a könyvet angolul olvasva felismerjem az utalásokat és idézeteket, kivétel ez alól az "as you wish", ami persze A herceg menyasszonyából származik.

A világ

Habár félig-meddig történelmi regényről van szó, a szerzők fantasy elemeket is beemeltek a történetbe. A regény így egy olyan XVI. századi Angliában játszódik, amelynek népessége két részre szakadt: Edian és Verity. Az Edianok képesek valamilyen állati alakot felvenni, a Verityk pedig emiatt vadásszák őket. Edianná bármikor válhat az ember, általában erős érzelmi sokk hatására változik át először, majd megtanulja képességét uralni, hogy bármikor képes legyen alakot váltani. Az Edian csakis egy állattá tud változni, általában állat alakban érzi magát nagyobb biztonságban.
A Verity egy vallási mértéket öltő mozgalom, amely az Edianok kiirtását tűzte ki nemes feladatául. Székhelyük Rómában található, Európa legtöbb országának ez a hivatalos vallása. 
A történet elején a két "irányzat" közötti feszültség már odáig fajult, hogy az Edianok egy csoportja is szerveződésbe kezdett, és a környék lakosságának zaklatásába kezdenek.

A szereplők

A cím ellenére a regénynek három főszereplője is van, a már fent említett történelmi alakokra ugyanis azonos számú fejezetet szenteltek a szerzők, mindhárom személyiség rendesen kidolgozott, így nem állíthatjuk azt, hogy Jane kapta a főszerepet.

Mivel azonban Jane Grey a címadó karakter, foglalkozzunk először vele. A lány a történet elején tizenhat éves, amikor Eduárd király (némi ráhatással) úgy dönt, hogy Giffordhoz kell feleségül mennie. Jövendőbelijével még soha nem találkozott, ami részben annak tudható be, hogy bálozás helyett szívesebben olvas, illetve annak, hogy férje egy ló. Na, de ne szaladjunk előre, Giffordot később tárgyaljuk ki. Jane tehát olvasott, művelt nő, aki éppen ezért öntudatos is, nem szereti, ha neme okán bánnak vele másképpen. Erős női karakter, aki nem hagyja magát eltiporni, tudását pedig többször is kamatoztatja kalandjaik során.

Gifford, a férjjelölt, egy ló. Egyike az Ediánoknak, akik - mint már korábban is írtam - képesek állati alakot ölteni. G - merthogy jobban szereti, ha így nevezik - nem tudja képességét uralni, ezért napkeltétől napnyugtáig ló alakban kénytelen tölteni idejét, ami valójában nincs is ellenére. Költői vénával lett megáldva, így éjszakái nagy részét sem a bálokon, vagy családja körében tölti, hanem sokkal szívesebben vesz részt felolvasó esteken. Nem ő regény a legbátrabb szereplője, de ha a szükség úgy hozza, rá mindig lehet számítani.

Eduárd gyermekkora óta király, alig emlékszik olyan időkre, amikor nem kellett koronát hordania. Ez azt is jelenti, hogy nem emlékszik olyan időkre, amikor nem más vezette az ország dolgait helyette. Eduárd talán nem a legjobb király, de mindenképpen kedves, jóindulatú fiú. Habár némileg szexistának indul, a regény során bőven akad lehetősége megtanulnia, hogy a nők sokkal többre képesek, mint azt ő gondolta volna.

Mind a főszereplők, mind a mellékszereplők érdekesek voltak, rétegesek, mindnek megvoltak a maguk motivációi, szóval már csak ilyen szempontból is egyedülállóan színes, változatos és humoros történet volt ez.

Gondolatok

Ami elvezet végül a regénnyel kapcsolatos véleményemre. A világ felépítése nem volt rossz, az Edianok élete és képességei érdekesek, de mindenképpen a szereplők vitték a pálmát. Ugyanez a regény mágia nélkül is fantasztikus lett volna, ha a karakterek ilyenek maradnak.
A könyv tele van erős női karakterekkel: ott van természetesen a művelt Jane, a taktikus Bess (akiből a történelem során I. Erzsébet királyné lesz), a hatalomvágyó Mary (I. Mary, aki lefejezné Jane-t és Giffordot), a fifikás Gracie, illetve Eduárd egyben bölcs és kicsit talán őrült nagyanyja. ezek a nők mind fontos részét képezik a történetnek, nagyrészt ők viszik előre a történetet, a regény férfi karakterei sehol nem tartanának, ha ők nem lettek volna.
Aztán ott vannak a férfiak, kicsit szexisták, mindez azonban abból fakad, hogy leplezni próbálják a tényt, hogy talán nem felelnek meg a kor férfi ideáljának. Mindketten művészetkedvelők és inkább töltenék idejük nagy részét ezzel foglalatoskodva, mint háborúzva, vagy egyesek esetében uralkodva. Mindezek ellenére nem nyámnyilák, ha szükség van a segítségükre, akkor lehet rájuk számítani, mindent megtennének azért, hogy megvédjek szeretteiket, még akkor is, ha azok csak ritkán szorulnak erre. Kedvesek, udvariasak, érzéseiket kimutatják, és jé, mégis férfiak maradnak.
A regény egyik központi eleme tehát a nemek közötti egyenlőség. Lehetsz okos nő, lehetsz vezető nő, lehetsz érzelmes férfi, lehetsz művészetet kedvelő férfi, mindezt következmény nélkül, nem fogsz varázslatos módon nemet, vagy szexuális irányultságot váltani. A karakterek megtanulják elfogadni önmagukat olyannak amilyenek, illetve rájönnek arra, hogy a társadalmilag elfogadott nem feltétlenül maga az igazság.

A regény másik fontos társadalmi kérdésfeltevése az Edian-Verity konfliktus keretében bemutatott diszkrimináció és előítélet, ami könnyen párhuzamba hozható a manapság is erős jelenlétű vallási és faji konfliktusokkal. A szereplők legfőbb célja a népesség két része közötti egyenlőség megteremtése, de lépten-nyomon beleütköznek az emberek buta előítéleteibe, amelyek megakadályozzák a fejlődést. A nép ugyanis a rossz tapasztalatok alapján általános következtetéseket vonnak le, ami mindig a konfliktus mélyüléséhez vezet. Soha nem szabad általánosítani, hiszen mind különbözünk, és ez egy népcsoporton belül is érvényes. Mindkét oldalon vannak jó és rossz emberek is, ez nem bőrszíntől, vallástól vagy varázsképességektől függ. Különösen tetszett a mód, ahogy ezt a regény bemutatja és megérteti Jane-en keresztül mind a szereplőivel, mind az olvasóval.

Mindenképpen ajánlom ezt a regényt, legfőképpen ebben a nyári évszakban, hiszen humoros, és hossza ellenére könnyed történet, amelyet könnyen el tudnék képzelni a strandolók kezében is, valamilyen kellemes koktél társaságában. Én gyakran felnevettem olvasás közben, a humor forrása leginkább az irónián és szarkazmuson alapszik. Mindeközben izgalmasnak is találtam, a szereplők sorsa gyakran egy hajszálon múlik, nem szívesen tettem le munka előtt a regényt, mert nehezen tudtam kivárni a nyolc óra végét, hogy megtudhassam végre, túlélik-e egyáltalán a legutóbbi eseményeket. A műfajok keveredésének, illetve a három szereplő nemi felosztásának köszönhetően azt gondolom nagyon sokaknak tetszhet, hiszen egy női és két férfi főszereplői vannak, a regény a történelmi, a fantasy és a humor műfajaiban is megállja a helyét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése